Szervezetünknek egyaránt szüksége van az – egészséges egyensúlyban megjelenő – aktív-és passzív szakaszra. Az (széken) ülés a „passzív” szakaszhoz tartozik – ám sajnos általa az ízületeink mozgástartománya, lazasága megszűnik. A kevés (széken) üléssel nincs gond, ám a passzív szakasz (pihenés) hiánya már komoly energiavesztéssel, és a fizikai test „elhasználásával” jár. Ekkor ízületeink terheltsége megnő, fájdalmaink lehetnek, s az ínszalagok, izmok feszítetté, kötötté válnak, ami még inkább beszűkíti, lemerevíti a testünk rugalmasságát (így a szellemi frissességünk, rugalmasságunk is csökken – gondoljunk a „merev, rugalmatlan”, „vaskalapos” gondolkodásúakra, világnézetűekre). Törekedni kell arra, hogy meglegyen a két eltérő minőség egészséges egyensúlya. Lehetőség szerint ezt az időtartamot ne egyszerre „tudjuk le”, hanem megfelelő elosztásban. S – amennyiben ez megoldható – ne a széken ülés legyen, hiszen ez a testhelyzet korlátozza testünk, szellemünk fittségét. A túl sok (széken) ülés testünk, ízületeink rugalmasságát, mozgékonyságát megszűnteti. Az élet a mozgástól alakul, ki, s a mozgás tartja fent. A mozgás és a keringés összetartozik, így az életkedvünk, vitalitásunk nagymértékben függ attól, hogy mennyit mozgunk, vagy éppen ülünk. Mozgással visszaállíthatjuk szervezetünk egészséges egyensúlyát. Így nyerhetjük vissza szellemünk, s testünk egészséget.
Régen nem létezett sport. Az emberek vagy fizikai munkát végeztek, vagy harcoltak. A sport (napjainkban) azoknak „adatik”, akik kevés fizikai aktivitással élnek a mindennapokban. Ebben az esetben a nulla fizikai aktivitás következménye lehet, hogy a keringés gyengül, hiszen nincs arra késztetve, hogy mozogjon, így nem tudja „vinni az életet”, a vért. Ennek „eredménye” lehet akár a túlsúly, vagy akár az alultápláltság is. Életet csak a mozgás tud adni, hiszen amikor mozgunk, akkor maradunk frissek, rugalmasak, így tudjuk megőrizni a szellemi, testi frissességünket, egészségünket. Ízületeink, izmaink, ínszalagjaink rugalmasak, keringésünk, anyagcserénk egyensúlyban marad, immunrendszerünk erős lesz. Érdemes megtalálnunk az egészséges egyensúlyt a mozgásban (is), amiben egészségesek lehetünk. A túl sok mozgás kimerítheti a szervezetet, aminek következménye, hogy pont az ellenkezőjét érjük el annak, amit szeretnénk. Lemerítjük szervezetünk energetikai egyensúlyát, kimerül a szervezetünk, így előjöhetnek szervezetünkben a betegségek. Óvjuk magunkat a megfelelő mértékletességgel.
Az alvással a testünk pihen. Az agyunk továbbra is dolgozik. Gondoljunk csak az álmodásra, amikor az agyunk képeket formál. Ekkor tölti fel azokat az energia raktárakat, amiket napközben „használ”. Elengedhetetlen az egészségünk érdekében, hogy kipihenjük magunkat. Betegségeink mögött legtöbb esetben a kimerültség áll. A „gyógyászati terápiák” legelső hatása a fáradság, illetve az aluszékonyság. Ekkor a szervezetünk azt jelzi, hogy pihennie kell, mert kimerült. Nem szabad(na) hagynunk, hogy idáig jussunk. S hogy menyi az ideális idő? Változó… Agyunk pihenését a meditáció, a révülés, a bambulás adja meg teljességében. Ekkor az agyunk kikapcsol, hiszen semmi nem jár a fejünkben. Olyan… üres ez az idő… Nincs gondolat, nem jár az agy, így pihen az agy. Ez már hasonlít az igazi pihenéshez, az igazi feltöltődéshez…             
Petrovszki István – népgyógyász, masszőr